egy új fejezet előtt

kb. két hónap, (ha minden a tervek szerint alakul), és összeköltözöm a barátommal. húha. életemben először csinálok ilyet, és az érzés, ami körülleng jelenleg, az az izgatottság. :) nagyon izgulok, hogy milyen lesz, s egy csomó mindent próbálok leszögezni magamban, hogy mitől legyen majd még jobb. mert vannak olyan alapdolgok, amiket hajlamos vagyok gyakran elfelejteni. ilyen például az empátia, a türelem, a beszélgetés. helyette meg csak magamban túlreagálom/túlgondolom a dolgokat, és fölöslegesen hisztizek, vagy szomorkodok magamban, és olyan dolgokat teszek, amiktől akár lelkiismeret furdalásom is lehetne, de egyelőre ügyesen meg tudom magyarázni magamnak hülye kifogásokkal, hogy ne legyen. (aztán bele gondolok, hogy fordított helyzetben én akarnék-e tudni ilyesmiről, és rájövök, hogy nem. az csak fölöslegesen kétségeket keltene bennem, holott valószínűleg a másiknak semmit nem jelentett egy egyszerű figyelemelterelésen kívül; és úgy sem értené meg. - magamból kiindulva legalábbis). 

évente írok naplót. én. aki anno annak idején ( :)) ) majdnem naponta megpróbálta kiírni magából, hogy mik hatására, mi zajlik le benne. hm. és most 2016-17- és eddig 2018-ban egy-egy írás van. szóval ennyire nem írok. lehet, hogy közrejátszik az is, hogy nem igazán vagyok itthon egyedül. de amikor egyedül vagyok sem írok. ez nem jó. ezt is felírom az: ezeken változtatni kell listára.
most vagyok szerintem eddig a legmotiváltabb az utóbbi időben. nagyon jót tett ez az oklevél a munkában. (én lettem az első negyedév legjobb dolgozója). mondjuk nagyon sokat is tettem érte, de örülök, hogy megkaptam az elismerést. :)
visszatérve, ilyenek vannak még a listán, hogy nem cigizek. csak szórakozok. mondjuk még csak négy napja, de azt hiszem sose akartam ezelőtt letenni a cigit, és soha nem voltam ilyen elhatározott. de most hárman a barátnőimmel, eldöntöttük, hogy júniustól nem cigizünk, és eddig elég jól megy. mondjuk nagyon kell a figyelemelterelés. (mint pl. alma, banán, szotyi, Joe nápolyi egy munkanapra - és még csak annyiba se került, mint egy csomag cigi. :D).
plusz a rendszeres testmozgás is rajta van a listán, mert az nem normális, hogy a legutóbbi lagzis táncolástól lett izomlázam a KAROMBAN! mintha fekvőtámaszoztam volna egy csomót, közben meg csak felemelve tartottam a karom kb. 40 percet összesen. :o
meg régen sokkal keményebb voltam. hm. tényleg el vagyok városiasodva. úriasodva - ahogy apum mondaná. :))
meg:

:)