2016. október 6., csütörtök

jó?

24. 09.
legalább egyszer ebből a pár hétből egy pillanatra biztos szerelmes lettem bele. * megszoktam, hogy nincs itt. vagyis nem hiányzik. s emiatt lelkiismeret furdalásom is van rendesen. https://www.youtube.com/watch?v=aP_-P_BS6KY *

29. 09.
qrvára nincs energiám semmihez. semmi ilyesmihez. olyan nehéz ezt megérteni? kifáraszt. elveszi az energiámat ez a sok érzés, ez a sok minden itt a fejemben, s nincs türelmem. olyan akarok lenni, mint pár hónapja, amikor érzéketlenül szórakoztam jobbra-balra s senki nem hatott meg. ááááá. minek kellett így összezavarodjak nnnna?!?!? Szeretsz-e? miiiii? hogy kérdez ilyet? azt akarom, hogy ne érdekeljen. Kész! here i am, running up the seventh floor. s nincs kedvem. * mert szerintem nem. most így gondolom. csak megijeszt, hogy ismét milyen "jól" tudom érezni magam az áldozat szerepében. mert megint az van. mondjuk akárhogy lenne, így lenne. ha tegyük fel teljesen más....

04. 10.
https://www.youtube.com/watch?v=KkGVmN68ByU ....on my heart. ülni a buszon, mosolyogva bámulni ki az ablakon, és belegondolni, hogy Uramisten... milyen szerelmes vagyok. körbetekeredik a vigyorgás az arcomon.

06. 10.
vagyis gondolom az vagyok, mert persze most se tudom eldönteni. annyiféleképpen el lehet mondani, hogy mit érzel, pl. drágám, kész a kávé, vagy máris hiányzol amúgy. vagy hiáyoztál. vagy ez annyira jó.

és összeszorul s gyomrom, és kiugrik a szívem, és már fáj, hogy ennyit gondolok rá. nem vagyok ehhez hozzászokva. nagyon nagyon régen nem volt így. s már úgy megváltoztam. csak belegondolok, hogy egy évvel ezelőtt mennyire más volt minden, meg én, s ehhez képest most itt szállok el. the secrets you tell me, i'll take to my grave https://www.youtube.com/watch?v=h2ymJcCwS_s. annyi mindent nem tud rólam. mi lesz, ha megtudja? mit fog szólni? mi lesz velem? én nem szabad megbántódjak. olyan vagyok, mint azok az összeragaszgatott bármit, hogy ha hozzáérsz, összetörik. én még egyedül kellene legyek. legalább egy évet. nem állok készen, hogy vállaljam a kockázatot, még akkor sem, ha ennyire nagyon jó... nem miatta, s nem (csak) a távolság miatt nem tudom elképzeni, hogy együtt legyünk. hanem mert tudom, hogy nem egészségesen gondolkodom (remélem még), s akkor így nincs értelme. amíg nem tudok megbízni magamban, meg benne, addig nochance. s annyira belém ivódott az az érzés, hogy ha szerelmes vagy, akkor az szar is egyben, mert szenvedsz, hogy nem tudok elrugaszkodni ettől. (pl. amikor feltette a képet, a második gondolatom az volt, hogy milyen szar érzés lesz, amikor azt majd letörlni. mert biztos le fogja majd, mert alakuljon akárhogy, hogy összejövünk, vagy nem, nem látom ennek a jövőjét hosszútávon). s nem tudom eldönteni, hogy reális vagyok, vagy negatív.
(ki kellene ejsze nőni a naivitást.)
a lényeg, hogy nem tudom. de nagy levegő, s lesz valahogyan, jó?. :)