Eszembe jut II.

* Hetedikes lehettem, amikor az iskolában Tátika estet rendeztek. A terv úgy volt, hogy három másik osztálytársammal fogok fellépni, egy énekel, hárman háttér-táncolunk. Az első próba meg is volt egy vasárnap délután. Másnap, az iskolában angol órán a tanárnő elvett az egyik lánytól egy levelet, amelyet hangosan felolvasott az osztályban. Még mindig a fülemben csengenek a szavak. Kb. fél oldalban az volt leírva, hogy Rékát ki kellene tenni a csapatból, és egy másik lányt bevenni a helyére, mert nincs semmi ritmusérzéke, alig tud táncolni, és csak rontja a színvonalat. => azóta nem tudok elmenni úgy bulizni, hogy ez ne jusson eszembe, amikor táncolok...

* Kevés alkalom volt gyerekkoromban, amikor apuka megdicsért. Mindig ki kellett "könyörögnöm", hogy "Ügyes vagy, Réka!". Negyedikben kaptam egy biciklit, mert első tanuló lettem. => Három hete egy bonyolult útkereszteződésben szépen kijöttem a stop után, - a motor 4000 fordulatszámnál -, apuka azt mondta: "Ez az! Ügyes!" - kaptam egy biciklit.

* Egyszer, vagy kétszer apu szívemnek szólított. Senki más ne hívjon így!

* A testvérem egész kicsi korunktól azt mondogatja, hogy őt jobban szeretik a szüleink, mint engem. Mi van, ha tényleg így van?

meg-int

Megint itt ez a Kolozsvár. S megint itt van ez a sötét bizonytalanság, ami körülfog. S én megint itt vagyok a hitem nélkül.